Emlékszünk még az angoltalanított Chelsea-re, vagy később az Arsenalra? Nem csak az angolok, de még sok külföldi is felhördült, mikor a nagymúltú brit egyesületeknél nem került hazai játékos a kezdőbe. Azóta évek teltek el, és már nem is annyira szokatlan az ilyesmi. Az Inter úgy nyert BL-t, hogy hírmondónak maradt pár olasz játékosuk, aki a kezdőcsapat közelébe kerülhetett a szezonban, de volt idő, amikor például a belga Beveren is ki tudott állítani egy színtiszta elefántcsontparti kezdőtizenegyet (olyan "kis" nevek tűntek fel ott, mint pl. Yaya Touré, Eboué, vagy éppen Boka) az afrikai országban létrehozott akadémiájuknak köszönhetően. Így globalizálódott a foci.

Ezt a vonalat követte a Győri ETO is az elmúlt években, és egyre inkább úgy tűnik, hogy jól tették. Persze ők is kapják a kritikát, hogy kevés a magyar, de amíg eredmények vannak, no meg busás haszon a nyugatra továbbértékesített külföldieken, valószínűleg nem fogja érdekelni a vezetőséget.

Vajon eljutottunk oda, hogy luxus a hazai játékos? A magyar játékosokat ugye a magyar csapatoknak kellene kinevelnie, és mire eljutunk egy focizni vágyó kölyöktől odáig, hogy nb1-es labdarúgó lehet, milliókba kerül a képzése, nem is említve, hogy a külföldön is versenyképes játékosok képzéséhez olyan infrastruktúra szükséges, amely hazánkban még csak maroknyi akadémián van meg. Na meg temérdek idő. És akkor még nem beszéltünk a nem számszerűsíthető hozzáállásról. Mert ugye a lusta légióst hamar elzavarják, azonban minden magyar szurkoló tudja, hogy hány hazai játékos vegetál az nb1-ben úgy, hogy a szorgalmával bármilyen más szakmában éhenhalna.

A Győrnél nem várták meg, amíg beérnek a fiatalok. Megfelelő anyagi háttérrel rendelkeztek ahhoz, hogy a hiányzó generációt külföldiekkel helyettesítsék. Ráadásul úgy tűnik, hogy nagyon jól működik a megfigyelő hálózatuk (bár nem tudom, hogy beszélhetünk-e hálózatról), és a magyar bajnokság színvonalához képest nívós légiósokat tudtak idecsábítani, akik ráadásul hajlandóak játszani is. Nyilván motiválja őket, hogy időben kapják a fizetésüket, és bár igazi bábeli zűrzavar lehet, mikor mindenki anyanyelvén beszél az öltözőben, mégis eredményesen működnek együtt. Ehhez persze kellett még egy klubtulajdonos, aki jól megnézi, hogy mire költi a pénzt, na meg egy keménykezű edző, aki csapatot tudott kovácsolni a szélrózsa minden irányából érkezőkből.

Aztán majd évek alatt beérik az utánpótlás, amelybe nem kevés pénzt, időt, energiát feccöl a vezetés, és akkor majd lehet hazai gerincre támaszkodni. Addig viszont nem tudom hány győri szurkoló bánja, hogy a Montpellier elleni Európa Liga visszavágón mindössze két magyar játékos volt a kezdőben. Szerintem nem sok...