Tarsoly Csaba, a Győri ETO FC tulajdonosa meglehetősen sok indulatot korbácsolt fel azzal, hogy az MLSZ elé terjesztette javaslatát a labdarúgó bajnokságunk első osztályának létszámnöveléséről. Na de kell-e 18 csapat a magyar labdarúgó NB1-be?

Valamikor régen, a rendszerváltásnak nevezett valami után, de még az új évezred beköszöntése előtt az MLSZ zászlajára tűzte a magyar labdarúgás (de legalább az első egy-két osztály) üzleti alapokra helyezését. Ekkor alakultak korlátolt felelőségű társaságok, valamint részvénytársaságok, melyek a klubszínek mögött, a háttérben intézték illetve intézik napjainkban is a piszkos anyagiakat, melyek egy labdarúgó klub üzemeltetésével kapcsolatban felmerülnek, sőt még az első osztályt is hívták professzionálisnak egy ideig. Előbbi lépés nyitott utat az átlagember számára követhetetlen licenszcserékhez, majd a földrajztanárokat is korábbi ismereteik felülvizsgálatára késztető telephelycserékhez (hogyan került Miskolcra a Balaton?). De hagyjuk is ezeket, mert igazából egy dologra vezethetők vissza: a pénz hiányára.

Tegyük fel a kérdést: van-e ma Magyarországon 18 olyan csapat, mely vállalni tudja, hogy első osztályú színvonalon fenn tudja tartani működését évekig? Vélhetően nincs. Miért nincs? Nincs jó játék, ezért nincs néző, ezért nincs szponzor. De igazából ez egy olyan spirál, mely egyrészt tovább gerjeszti önmagát, másrészt a három tényezőjéből bármelyiket írhatnánk az első helyre, majd utána a másik kettőt, akkor is igaz lenne. Ebből nagyjából az következik, hogy egy befektetőnek úgy kellene pénzt raknia egy csapatba, hogy csaknem nulláról kellene mindent felépítenie az adott klubnál. Bár van erre példa most már hazánkban is (Debrecen, Győr, Fehérvár), de inkább jellemző az, hogy egy klub sok kicsi szponzortól, továbbá sok esetben az önkormányzattól befolyt pénzekből próbál működni. És a mai gazdasági környezetben vajon ki hibáztatna bárkit is azért, mert nem akarja egy feneketlen kútba szórni a pénzt? Mert a modern foci egyértelműen az. Láthatjuk is pl. a Gyirmót esetén. Évek óta kézzel-lábbal próbálják elkerülni, hogy feljussanak az első osztályba. Vagy ott van az MTK. Évek óta abból élnek meg, hogy legjobbjaikat eladják külföldre, majd a maradékkal vegetálnak a középmezőnyben. Gazdaságilag viszonylag stabil a háttér, de rövid távon eredménytelenségre vannak ítélve, ami miatt a szurkolók, ha lennének, kikezdenék a vezetőket.

Tegyünk fel egy másik kérdést: van-e ma Magyarországon annyi jó játékos, akikkel meg lehet tölteni 18 csapatot úgy, hogy eladható, nézhető színvonalat produkáljanak? Vagy ezt kiegészítve, kissé visszacsatolva az előző bekezdésre: van-e Magyarországon 18 olyan klub, melyek képesek megfizetni azokat a játékosokat, melyek nézhető színvonalat produkálnak meccsről-meccsre? Vélhetően nincs. A válogatottunk a külföldön játszó légiósokkal is szenved, és még hozzájuk képest is gyengébb az itthon játszók köre. Emellett ki kell térni arra is, hogy pár szezon óta jól kivehetően megnőtt a különbség a pénzesebb és a szegényebb, tartozásokkal is küzdő klubok között. Van-e szükség arra, hogy az első 4-5, valamint a kiesést elkerülni kívánó 4-5 csapat közötti 8-10 gárda alibizzen szezonokon keresztül? Nincs.

Én azt mondom, hogy nem növelni kéne az első osztály létszámát, hanem inkább csökkenteni. Skócia, Ausztria, Svájc mintájára 10-12 csapat bőven elég lenne. Körülbelül ennyi csapat tud fennmaradni a beszűkült hazai piacon, és ezáltal kevesebb csapatnál koncentrálódna a játékoselit, ami talán jobb színvonalat is hozna. Már csak azért is, mert közelebb kerülne egymáshoz a tabella eleje és vége. Persze unalmasabb is lenne, ha ugyanaz a párosítás évente háromszor vagy négyszer kerülne lejátszásra, de valamit valamiért. (Emellett a totális érdektelenségbe fulladó ligakupát is reformálnám, de az már egy másik kérdés.)

Tarsoly Csaba szerint a bővítéssel maradhatna a Diósgyőr és a Nyíregyháza az NB1-ben, mert kár lenne veszni hagyni futballunk két keleti bástyáját. Emellett három érvet tudok felhozni: az átlagnézőszám mindkét klubnál magasabb volt, mint az első osztály átlaga (Tarsoly is ezt emelte ki), ráadásul mindkét csapat stadionja nemrégiben került felújításra, átépítésre, valamint a bajnokság sokszínűségének és kelet-nyugati viszonylagos egyensúlyának megtartása. Viszont hiába van átlaghoz képest több nézője egy csapatnak, ha a működésre még így sincs pénze. Mindkét csapat évek óta küzd az anyagi problémákkal, és nem tudta a stabil működés hátterét megteremteni (az első osztályban ezt vélhetően nem is lehet nulláról indulva az állandó eredménykényszer miatt). Azt sem hiszem el, hogy a közvetítési jogokat megvásárló adónak csak a Diósgyőrrel és a Nyíregyházával éri meg a jogok megvétele, ennyire nem nyerő piac az ország két legszegényebb megyéje. A bajnokság sokszínűsége gyakorlatilag luxus. Hagyjuk meg ezt az olyan országoknak, ahol fenn tud maradni 18-20 klub. Maradt a kelet-nyugat egyensúly. Feladata vajon az MLSZ-nek, vagy bárkinek ezt az egyensúlyt fenntartania? Nem. A sport azért sport, hogy a legjobbak versenyét lássuk. Ha a bajnoki első osztály összes klubja nyugati, urambocsá fővárosi, mert csak ott tudták megteremteni a szükséges körülményeket, valamint ott vívták ki az első osztályú tagságot, akkor ott legyenek első osztályú klubok. Továbbá súlyosan rombolná az amúgy is megtépázott hírű NB1-ünk tekintélyét, ha a bajnokság végével módosulna úgy a kiírás, hogy a két immáron kiesett csapat mégis bentmaradhatna.

Összefoglalva véleményemet: nem kell 18 csapatos első osztály. Még 16 csapatos sem. És ezen a véleményemen az sem változtat, hogy Diósgyőr szurkoló vagyok, és csapatom ezáltal jövőre biztosan nem lehetne az első osztály tagja, további szűkítéssel pedig talán soha többé. A magyar futball egyetemes érdekeit szem előtt tartva nincs szükség a bővítésre. És egyébként is, képzeljük csak el az alábbi helyzetet: tavaly kieső helyen végzett a Premier League-ben a 3. legnagyobb átlagnézőszám - évi szereplése miatt kevésbé - büszke tulajdonosa, a Newcastle United. Ugye milyen furcsa lett volna, ha miattuk mondjuk 23 csapatosra bővítik a Premier League-et?