Sex sells! - sokak által ismert a marketing alaptétel, miszerint a szex bármit képes eladni. Elég egy plakát valami hirtelenszőke szilikonmacával, aki a felirat alapján bomlik egy férfiért, ha az a megfelelő (minő véletlen a megfelelő = a reklámozott) dezodort használja, vagy egy kockahasú, vakító mosolyú srác, aki diétás kólát iszik, és a csajok egy része elhiszi neki, hogy az a kóla amellett, hogy finom, még nemhogy nem hízlal, hanem egyenesen fogyaszt. Viszont ez a tétel kicsit máshogy működik előadóművészek esetén. Ott a botrányos, sokszor szándékosan szenzációkra hajtó, a bulvárlapoknak játszó életvitel mellett maga a halál, ami képes fellendíteni az érdeklődést, s ezen keresztül akár az eladásokat is.

Gondoljunk csak Elvisre, Jim Morrisonra, John Lennonra, Freddie Mercury-ra, Kurt Kobainre, Tupacre, Notorious B.I.G.-re vagy a közelmúltból Michael Jacksonra. A halálukat kis túlzással tömeghisztéria követte, és amellett, hogy dalaikat természetesen azóta is hallhatjuk a rádiókban, zenetévéken, némelyikük a "síron túlról" is megörvendezteti a rajongókat egy-egy új lemezzel. Tupac esetében például említésre méltó az a döbbenetes adat, hogy több albuma jelent meg halála után, mint előtte, és mindegyik posztumusz kiadvány minimum aranylemez lett az USA-ban. Ennek hátterében többen is konspirációt gyanítottak, mondván a rapper egyszerűen megrendezte saját halálát, majd hasonló színjáték gyanúja felmerült Jacko esetén is, akiről köztudott, hogy rengeteg hasonmása van. Hogy az Elvis halálát életét övező legendákról ne is beszéljünk. Az pedig gyakorlatilag tény, hogy egy előadó minél titokzatosabb körülmények között hunyt el, vagy minél erőszakosabb halált halt, annál inkább felkeltette, és fenn is tartotta a tömegek figyelmét.

Ami szomorú aktualitást ad ezeknek a régi történeteknek, hogy egy hete, augusztus 20-án egy feltörekvő előadót veszített el a zeneipar. Egy belga zenei fesztiválon lépett fel az Ou Est Le Swimming Pool nevű zenekar, és már a koncertjük is csaknem tragédiával végződött, ugyanis az együttes egyik tagja a nézők közé ugrott (ahogy állítólag ez szokás volt a banda fellépésein, és más előadóktól sem szokatlan mutatvány), és úgy megsebesített egy nézőt, hogy az illetőt azonnal kórházba kellett szállítani. A koncert félbeszakadt, az együttes levonult a színről. Később előkerült frontemberük, Charles Haddon, és a szemtanúk szerint egy antennára mászott, majd a mélybe vetette magát. Sokak szerint nem tudta feldolgozni a néző sérülését a 22 esztendejével még a 27-esek klubjához is túl fiatal énekes.

Az együttes 2009-ben tűnt fel Dance the Way I Feel c. dalával és ennek kislemezével, amit azóta két másik single követett. Albumuk megjelenését idén október 3-ra tervezték. Az már most látszik pl. a youtube statisztikáiból (lásd lentebb), hogy észrevehetően megugrott az érdeklődés a csapat iránt, és a nézettség görbéjénél még meredekebben ível felfelé a kommentek számának görbéje az eset óta. A nézettséget foghatjuk arra, hogy sok hírportál a klipjük linkjével vagy beágyazásával kommentálta a tragikus hírt, de a kommentek számának növekedését aligha.

Hogy ebből a sokkból hogy mászik ki a formáció maradék két tagja, az a jövő zenéje. Az viszont biztos, hogy a tragédiával akkora ismertségre tettek szert pár nap alatt, amekkorára zenéléssel talán évek alatt sem lettek volna képesek, ráadásul kevéssel az albumuk megjelenése előtt. Persze ilyen lehetőséget hideg fejjel kihasználni csak szívtelen ember lenne képes, akit nem ráz meg egy embertársa, pláne barátja halála (bár a kiadókat és banda menedzsereket pont ilyennek írják le szinte mindig, az együttes tagjairól nehezen hinnék ilyesmit), és megint más kérdés, hogy a frontemberüket elveszítő együttesek általában vagy feloszlottak a halálesetet követően, vagy nem húzták tovább néhány emlékkoncertnél, esetleg egy-két évnél. És míg pl. a Doors, a Queen vagy a Nirvana már befutott együttesek voltak, ami az Ou Est Le Swimming Poolról közel sem mondható el, mégsem tudták/akarták folytatni a megmaradt bandatagok. Mindenesetre szívből kívánom az öngyilkos társuk által hátrahagyottaknak, hogy dolgozzák fel mihamarabb az esetet, és maradjanak a megkezdett pályán!

Nyugodj békében, Charles Haddon!