Jelentem: mindenki túlélte a húsvéti zabálást. Ráadásul a súlyom is maradt 90 kiló alatt, úgyhogy ügyesen tömtem magam. A deguk is szépen kigömbölyödtek, mivel van volt egy müzlistálnyi dióbél a konyhában, és amikor arra jártunk, mindig adtunk állatéknak egy-két darabkát. Na meg egyetlen anyukám rákapatta őket a boszorkánypogácsára, ha már nagymamámtól kaptunk egy nagy dobozzal. Abban is dió van, ráadásul kicsit kemény is, úgyhogy tömik magukba ezerrel. Egyébként mostanság az egyik degu rendszeresen épít magának egy kis kuckót szénából és papírzsebkendőből, és ott tölti az éjszakát. A másik sosem vesz részt az "építkezésben", de ő is bepofátlankodik néha (és már megy is a veszekedés), aztán nézzük a ketrecet rágcsálóék meg sehol. Csak a szemük csillog néha a szénaszálak közül.

Most azon gondolkozom, hogy milyen lenne, ha a deguk táplálkozásáról szóló bejegyzésre benyomnám a bikiniszezon címkét. Vajon kikerülne a Bikiniszezonra?