Egésznapos oltári fejfájással küszködtem itthon, egészen addig, amíg este be nem vettem egy Szaridont, amitől el nem múlt, de legalább utána már inkább a nyelőcsövem fájt, mert nem volt annyi eszem, hogy kettétörjem azt a lovaknak való tablettát.

Ezután elvonultam focizni a város másik végébe. Hosszú idő óta először normális létszámmal voltunk kispályára, és elég pörgős meccset játszottunk. Ha nem hagyom ki az ajtó-ablak ziccereket, akkor nem is aláztak volna szét minket annyira a fiatalok, de én már annak is örültem, hogy sokan voltunk, és volt hajtás!

Hazatérve szinte Coulibaly gólja fogadott, s bár ezzel is kikapott a Debrecen, azért szép eredmény a 3-4.