Annyira jól esik, amikor megerősítenek, hogy valamit jól csinálok. Főleg, ha teljesen spontán, önzetlenül, csak úgy. Egy szomszédom kérdezte, hogy végzős vagyok-e már az egyetemen, mire mondtam, hogy igen, már jó pár éve. Erre annyit mondott, hogy jól teszem, eszem ágába ne jusson átmenni "arra az oldalra", ahol ő van. Na jó, persze igazán jól akkor töltöttem volna plusz egyetemi éveimet, ha magamra szedek valami pluszt a kilókon kívül is...

Ja, múltkor hiányoltam az őszt, hát itt van. Bár még zöldellnek a postakocsik, de a levelek már villamossárgák, és tömeges öngyilkosként vetik magukat a mélybe a fákról. Jöhet a rosszkedv. (Háhá, nem Bonanza Banzai...)